Beilleszkedni egy új életbe
2024-01-17
Zita, a 3 gyerekes családanya éppen az ideiglenes konténer otthonukban készült elő az ebédhez mikor beszélgetésbe elegyedtünk. Káposztát készített a családjának, mesélte, hogy minden nap főznie kell, hiszen 5-en vannak, így hamar elfogy az étel. Otthon Kárpátalján is háztartásbeli volt, míg a férje itt Magyarországon dolgozott. Lassan egy éve vannak itt a családjával, de nagyon hálás amiért befogadtuk őket.
” Amikor leszálltunk a buszról éreztem, hogy itt biztonságban vagyunk, itt jó lesz nekünk.”- így emlékezett vissza az első napra a családanya.
Nevetve mondta, hogy mennyire meglepte, hogy a gyerekek milyen nagy örömmel járnak az iskolába és reggelenként maguktól kelnek fel, öltöznek és indulnak az órákra.
Megterhelő volt az elmúlt év, de már beilleszkedtek a gyerekek és a szülők is és elfogadták a helyzetüket.
„Én a férjem és a 3 kisfiúnk indultunk el a határra az éjszaka közepén, félelemmel. Zuhogott az eső a gyerekek pedig csak sírtak. A határhoz értünk és rengetegen voltak, nem mindenki tudott átjönni volt, akit visszafordítottak.” – mesélte Zita.
Sajnos a háború következtében kialakult helyzet mellett más nehézségekkel is meg kell küzdenie a családnak.
Körülbelül egy hónapja egy mentőautó vitte el Zitát a kempingből, eszméletlen volt. A családja mellett mi dolgozók és a kemping többi lakója is aggódott, hiszen egy kedves asszony, aki mindenkivel jóban van. A kórházban májbetegséget diagnosztizáltak nála, amit valószínűleg az édesanyjától örökölt.
2 hét után kiengedték a kórházból, ahol gyógyszereket írtak fel neki. Már jobban van, jön-megy a kempingben, sőt még a felnőtteknek szóló írás-olvasás órákra is becsatlakozik. A betegsége ellenére pozitívan áll a dolgokhoz és a hite is erős. A vasárnapi istentiszteleteken is mindig jelen van és a bibliaórákon is aktív. A leginkább azt sajnálja, hogy nem tudott bemerítkezni, hiszen pont akkor volt kórházban, szeretett volna a férjével együtt esküt tenni a hitében.
Legjobban a nővére hiányzik neki, aki otthon maradt a beteg férjével Kárpátalján. Utoljára egy éve látták egymást, azóta telefonon tartják a kapcsolatot.
Belegondoltál már abba, hogy az otthon elvesztése mellett még mennyi nehézséggel kell megküzdenie egy családanyának? Ha te is szíveden viseled a háborús menekültek sorsát akkor támogasd menekültmissziós projektünket 28000 ft-al, amely egy menekült egy heti ellátására elegendő.
