Az én kertem, az én felelősségem!

„Nem halat adunk, hanem halászni tanítunk!” – sokszor hangoztatjuk ezt a mondást, ami talán a legjobban jellemzi a látásmódunkat. Azt, hogy a rászorulókat egy független önfenntartó élethez vezessük.  

Az önellátás jegyében a Befogadóközpont lakóinak egy saját kis veteményest biztosítottunk, ahol az általuk megtermelt zöldségeket, illetve gyümölcsöket fogyaszthatják majd el. Az 1 m x 2 m-es nagyságú raklapból készült magaságyásban, csupa olyan zöldség és gyümölcs kapott helyet, amit többféle ételhez is feltudnak majd használni. Répa, hagyma, petrezselyem, paradicsom, dinnye, és spenót, amiről ezentúl gondoskodniuk kell. A magokat holland támogatóink szolgáltatták, míg a palántákat, mi biztosítottuk a menekülteknek. A felelősségvállalás mellett a kis kerttel célunk volt még, hogy gazdasági ismeretekkel is gyarapodjanak. Hiszen a saját termésért nem kell fizetniük, így rengeteget tudnak spórolni. Minden családhoz egy magaságyás tartozik, így mindenki a saját kertjéért felel.  

Több asszony is megjegyezte, hogy otthon kertes házban élt, viszont nem volt veteményese. 

 „Még soha nem kertészkedtem!” -mondta ültetés közben, csupa sáros kézzel az egyik asszony. 

Otthon a piacról, a boltból szerezték be a főzéshez a hozzávalókat. Azonban most lelkesen álltak a munkához és mindannyian várják mikor kóstolhatják meg a saját kezük által ültetett zöldségeket, gyümölcsöket.  

A hagymának kimondottan örültek, hiszen sok ételnek ez a zöldség az alapanyaga, viszont a spenótot kevesen ismerték. Többen rácsodálkoztak a spenótra, de ettől függetlenül elültették a magokat és kíváncsian várják milyen lesz, ha már megérik. 

A szülők mellett a gyerekek is próbáltak segíteni a munkában. Öntözték a földet, vagy éppen szórták a magokat. Miután pedig leértetek a most elültetett növények, mindenki maga dönti el, hogy mit vet majd saját erejéből a konyhakertjébe.  

Sokszor nehéz felismerni a saját erőforrásainkat és lehetőségeinket. Hiába van a kertünk nem gondolunk bele, hogy maguknak is termelhetünk. 

Nekünk az a feladatunk, hogy bátorítsuk őket abban, hogy felmérjék a saját lehetőségeiket és abból kihozzák a maximumot, hogy ennek köszönhetően egy jobb életet tudjanak élni.